Samir Handanovic – Bostjan Cesar, Marinko Galic, Srecko Katanec – Vili Amarsek, Branko Oblak, Milenko Acimovic, Robert Koren, Zlatko Zahovic – Mladen Rudonja, Milivoje Novakovic.
Íme, a szlovén örökválogatott – legalábbis szerintünk.
A mostani válogatottból – megítélésünk szerint minden idők legjobb szlovén válogatottja ez, amelyik először fog továbbjutni csoportjából egy világversenyen – a csapat gerince, Handanovic, Cesar, Koren és Novakovic szerepel a legjobbak között.
A 2000-es Eb-re és a 2002-es vb-re kijutott aranygenerációból a védő Galic, Acimovic, Zahovic és Rudonja került a legjobbak közé.
Ott van még a kezdőcsapatban a minden idők legjobb szlovén játékosának tartott Oblak, a titói Jugoszlávia másik legismertebb szlovén focistája, Amersek és Srecko Katanec, a kapocs Jugoszlávia és Szlovénia között, Katanec, aki mindkét válogatottnak tagja volt, és aki a szlovén örökválogatott szövetségi kapitánya. A kapitányi posztot azonban abban a pillanatban át kell adnia Matjaz Keknek, amint a 2010-es vb-n továbbjut csoportjából a válogatott.
Samir Handanovic (1984, Kranj, kapus (2003-))
Csapatai: Domzale, Udinese. A 2010-es vébécsapat és az Udinese stabil tagja.
Bostjan Cesar (1982, Ljubljana), középhátvéd (2000-))
Csapatai: Dinamo Zagreb, Marseille, Grenoble, Chievo. 41-szeres válogatott játékos. A 2010-es vébécsapat egyik legfontosabb tagja.
Srecko Katanec (1963, Ljubljana, védekező középpályás, középhátvéd (1981-1994))
Olimpija Ljubljana, Dinamo Zagreb, Partizan Beograd, VfB Stuttgart, Sampdoria. 31-szeres jugoszláv, 5-szörös szlovén válogatott.
Marinko Galic (1970, Koper, középhátvéd (1991-2007))
Koper, Maribor, NK Zagreb, Croatia Zagreb, NK Mura, Maribor, Velenje, Koper, Shandong Luneng, Apollon Limassol, NK Malečnik, NK_Interblock. A 2000-es Eb és a 2002-es vb alapembere volt a 66-szoros válogatott játékos.
Vili Amersek (1948, Trbovlje, középpályás (1966-1984))
Klubjai: Olimpija Ljubljana, Angers SCO, Olimpija Ljubljana. 16 szezont játszott az Olimpijában, klubrekord.
Branko Oblak (1947, Ljubljana, középpályás (1965-1985))
Olimpija Ljubljana, Hajduk Split, Schalke 04, Bayern München, Spittal. Ötven jugoszláv válogatott meccsen nyolc gólt lőtt. 1974-ben ő volt az első szlovén játékos, aki pályára lépett világbajnokságon. Az UEFA 2003-ban minden idők legjobb szlovén játékosának választotta.
Milenko Acimovic (1977, Ljubljana, középpályás (1995-))
Zeleznicar Ljubljana, Olimpija Ljubljana, Crvena Zvezda, Tottenham, Lille, Al-Ittihad, Austria Wien. Hetvennégy szlovén válogatott meccsen 13 gólt lőtt. A 2000-es Eb előtti pótselejtezőn félpályáról lőtt gólt Ukrajnának. Az Eb mellett a 2002-es vb-n is részt vett.
Robert Koren (1980, Radlje ob Dravi, középpályás (1996-))
Dravograd, Celje, Lilleström, West Bromwich Albion. A 2010-es vébécsapat esze, jelenleg klub nélküli.
Zlatko Zahovic (1971, Maribor, támadó középpályás (1989-2005))
Partizan Beograd, Vitória Guimaraes, Porto, Olympiacos, Valencia, Benfica. Nála többször (80) senki nem játszott, nála több gólt (35) senki nem rúgott a válogatottban. Pályára lépett a 2000-es Eb-n és a 2002-es vb-n is (bár a vb-n csúnyán összeveszett Srecko Kataneccel, az akkori kapitánnyal).
Mladen Rudonja (1971, Koper, csatár (1991-)
Koper, NK Izola, NK Zagreb, Koper, Olimpija Ljubljana, NK Marsonia, Nova Gorica, NK Primorje, Sint-Truidense VV, Portsmouth, Olimpija Ljubljana, Apollon Limassol, Anorthosis Famagusta, Olimpija Ljubljana. A 2000-es Eb-n és a 2002-es vb-n is játszott. A vb előtti pótselejtezőn az ő góljával verték ki Romániát, a Turbó Rudinak becézett játékos ezzel nemzeti hős lett.
Milivoje Novakovic (1979, Radlje, csatár (1999-))
DSG Klopeinersee, Klagenfurt, Voitsberg, Mattersburg, Linz, Litex Lovecs, FC Köln. A szlovén válogatott örök góllövőlistáján 16 góllal holtversenyben a második. A 2010-es vb-csapat alapembere.
