A szlovéneknek édesmindegy, hogy ki irányítja a magyar válogatottat, de annyit azért megjegyzünk: míg a magyarokat 13, addig a szlovéneket hét szövetségi kapitány irányította 1991 óta, Bojan Prasnikar háromszor is.

A sort Bojan Prasnikar (1991-1993) nyitotta, 1994 és 1997 között jött Zdenko Verdenik, az 1998-as év Bojan Prasnikaré volt, majd jött Srecko Kataneccel az Eb-szereplés 2000-ben és a vb-részvétel 2002-ben. Lemondása után megint Bojan Prasnikart szedték elő, aki megint nem ért el az égvilágon semmit a válogatottal (2002-2004), majd az élő legenda Branko Oblak, a 70-es évek Bayern Münchenének és jugoszláv válogatottjának erőssége következett 2006-ig – eredmény semmi.

2007. február 7-én indult a sikersztori, ekkor játszotta első meccsét a szlovén válogatott Matjaz Kek irányításával. Barátságos meccsen az észteket vertük 1-0-ra. A többi már nem volt ilyen diadalmenet, legalábbis ami az Eb-selejtezőket illeti. A válogatott Románia, Hollandia, Bulgária, Fehéroroszország és Albánia mögött a hatodik helyen végzett, Luxemburgot azért megelőztük, 11 pontot szereztünk. Az egyik legfájóbb meccsen, a bolgárok elleni hazai 0-2-n a mostani istenített keretből nyolcan – Handanovič Samir, Cesar Boštjan, Koren Robert, Stevanović Dalibor, Jokić Bojan, Birsa Valter, Kirm Andraž, Brečko Mišo – a kezdőcsapat tagjai voltak.

Keket a helyén hagyták, még azután is, hogy a vb-selejtezők előtti négy barátságos meccsből hármat elvesztett a válogatott, egyedül a magyarok ellen győztek Zalaegerszegen.

Erwin Koeman a mostani a legutóbbi vb-selejtezőkön öt ponttal többet szerzett negyedik helyezett csapatával, mint két évvel korábban Kek, a barátságos meccsek jó részét pedig ő is bukta. Nem mondom, hogy mindenáron hagyni kéne, de tény: hosszú idő után ő lenne az első magyar szövetségi kapitány, aki egy sikertelen selejtezősorozat után a helyén maradt. A szlovéneknek bejött, hátha a magyaroknak is bejönne.