A szlovén keret tagjai, 2. rész: Milivoje Novakovic
Az első részben bemutatott Robert Korenhez hasonlóan ő is első és másodosztály között ingázott eddig, csakhogy nem Angliában, hanem Németországban. A Bundesliga Haladásában, az FC Kölnben játszik; a csapatnak az I. liga túl erős, a II. túl könnyű, bár az utolsó két bajnokságot zsinórban a Bundesliga I-ben töltötték, ilyen is régen volt már. Novakovic véghez vitte azt a bravúrt, ami Messinek sem sikerült még eddig, legfeljebb Kun Lajosnak a 80-as évek Szeoljában, de az már nagyon-nagyon régen volt: az elmúlt három szezonban zsinórban ő volt a csapat házi gólkirálya, legutóbb még a Kölnbe visszatérő Podolskit is megelőzte. És még két előny: erőszakos, nagy verekedő, és tartósabban még soha nem volt sérült.
A szlovén keret
Kapusok: Samir Handanovic (Udinese), Jasmin Handanovic (Mantova), Aleksander Seliga (Sparta Rotterdam), Jan Koprivec (Maribor)
Védők: Bojan Jokic (Chievo), Marko Suler (Gent), Bostjan Cesar (Grenoble), Branko Ilic (Lokomotiv Moszkva), Matej Mavric (Koblenz), Dejan Kelhar (Cercle Bruges), Elvedin Dzinic (Maribor), Miso Brecko (1. FC Köln), Aleksandar Rajcevic (Koper), Suad Filekovic (Maribor)
Középpályások: Andraz Kirm (Wisla Krakow), Andrej Komac (Maccabi Tel-Aviv), Rene Krhin (Internazionale), Mirnes Sisic (Giannina), Darjan Matic (Rapid Bucuresti), Dare Vrsic (Koper), Dalibor Stevanovic (Vitesse Arnhem), Robert Koren (West Bromwich Albion), Aleksander Radosavljevic (Larissza), Valter Birsa (Auxerre)
Csatárok: Milivoje Novakovic (1. FC Köln), Zlatko Dedic (VfL Bochum), Zlatan Ljubijankic (Gent), Nejc Pecnik (Nacional), Miran Burgic (AIK Solna), Tim Matavz (Groningen)
Novakovic Ljubljanában született, és egy kis stájerországi csapatban, az ASK Voitsbergben kezdte felnőtt pályafutását, meglehetősen későn, 23 évesen, addig az Olimpija Ljubljana utánpótlás csapataiban játszott. A szlovén első ligában még életében nem lépett pályára, és ha rajta múlik, akkor még egy pár évig nem is fog.
Pályafutását a nem különösebben izgalmas Voitsberg után a még annál is punnyadtabb burgenlandi Nagymartonban (Mattersburg) folytatta, majd egy év múlva odébbállt Linzbe. Mindkét helyen az elfogadható 21/8-as statisztikát hozta, vagyis 21 meccsen lőtt nyolc gólt. Na, ekkor figyelt fel rá a bolgár vidéki szupercsapat, a Litex Lovecs, ahol már 19 gólig jutott, gólkirály lett.
És újabb egy év után jött a nagy kecskeugrás: a Beitar Jeruzsálem és a Levszki Szófia elől másfél millió euróért elhappolta őt az FC Köln. Az első két évet a Bundesliga II-ben, az utóbbi kettőt az I-ben töltötte a csapat, és a következőt is ott fogja, ami egy ilyen páternosztertől nem kis teljesítmény. Az más kérdés, hogy sokkal nagyobb teljesítmény a következő évben sem várható a színtelen-szagtalan Kölntől, ahol Novakovic egy igazi illatos virágszál. (És 2008-tól ott van még a válogatottunk másik nélkülözhetetlen arca, a védekező középpályás Miso Brecko.)
Novakovic összes gólja első németországi évében:
Az első évében 10 gólt lőtt, a másodikban húszat és életében másodszor gólkirály lett, a harmadikban 16-ot, most pedig hatot, és még így is házi gólkirály lett, pedig visszatért a csapatba a 71-szeres német válogatott Podolski. (Nem a mi bajunk, de nem értjük, Podolski hogyan lehetett tagja a vb-re készülő német válogatott keretnek, bár lehet, hogy a vébén majd megértjük.)
Milivoje NOVAKOVIC
Radlje, 1979. 05. 18.
Posztja: csatár
A 2009/10-es szezonban az FC Kölnben 30 meccsen (ebből 4-szer csereként) 6 gólt lőtt.
Vb-selejtezők: 12 meccsből 11-en játszott az elsőtől az utolsó percig, a San Marino elleni hazai meccsen az utolsó 18 percre küldte pályára a kapitány. A selejtezőkön öt gólt lőtt.
Legnagyobb sikerei: kijutás a 2010-es vb-re; bolgár gólkirály (2006), a Bundesliga II gólkirálya (2008); feljutás a Bundesliga I-be 2008-ban; az FC Köln házi gólkirálya (2008, 2009, 2010).
Mit várhatunk tőle a vb-n? Minden meccsen játszani fog, minden második meccsén gólt is lő. Ő az a játékos, aki játszhat bármilyen szarul, nem érdemes lecserélni, mert az utolsó percben is bepattanhat a hátáról a labda.
A válogatottba Lovecsből hívták be először, és Ciprus ellen mutatkozott be, akárcsak a már magasztalt Robert Koren, csakhogy három évvel később. Még azon a tavaszon mesterhármast lőtt a vébére készülő Trinidad és Tobagónak (3-1). Ezzel együtt 37 válogatott meccsen 14 gólt szerzett. Legértékesebb góljait a szintén vb-résztvevő szlovákoknak lőtte a maribori 2-1-es vb-selejtezőn. Az első igazi bombagól volt, és a második se volt csúnya, íme:
